Tehetséggondozás

Tehetséggondozás

A következő cikkben Dr. Balogh László ismerteti a tehetségazonosítás fontosságát és módjait. A tehetségígéretek fejlesztésének komplexitására fekteti a hangsúlyt, valamint a rendszer-jellegű szemléletben való gondolkodásra és együttműködésre. Jó összefoglalást és támpontokat nyújt az iskolai tehetséggondozás folyamatáról és alapelveiről.

http://mipszi.hu/cikk/100817-uj-iranyok-iskolai-tehetseggondozasban

Az alábbiakban egy ajánlás olvasható, hogy a pedagógiai szakszolgálatok a tehetséggondozás területén milyen szolgáltatásokat nyújthatnak szülőknek, gyermekeknek, pedagógusoknak. Részletes áttekintést nyújt, hogy milyen feladatok, kérdések kapcsán érdemes felkeresni tagintézményeink szakembereit.

Dávid Imre (In.: Szakmai ajánlások pszichológusoknak a tehetséggondozáshoz, Szerk.: H. Nagy Anna, Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2013)

 

A nevelési tanácsadók javasolt feladatai a tehetséggondozásban

  1. Tehetségvizsgálatok, az erős és gyenge pontok azonosítása a fejlesztési terv kidolgozásához.
  2. Vizsgálatok a tehetségprogramokba válogatáshoz; például a képességek, érdeklődés és motiváció vizsgálata.
  3. A tehetségprogramokban részt vevő gyermekek követése.
  4. A családok segítése-kísérése; például egyéni tanácsadás, szülőklub formában.
  5. Egyéni és csoportos személyiségfejlesztés a tehetségesek jellemző problémáinak kezelésére; például az elmagányosodás és beszűkülés elkerülése, érzelmi-szociális kompetenciák fejlesztése, önismeret erősítése, konfliktuskezelés elsajátítása terén.
  6. Pályatanácsadás, karrierépítési tanácsadás.
  7. Konzultáció a pedagógusokkal a tehetségesekre gyakran jellemző képesség- és személyiségfejlődési egyenetlenségek kezelésére.
  8. Egyéni vagy csoportos esetmegbeszélés vezetése pedagógusoknak; például a tehetségprogramok során felmerülő pszichológiai kérdések, a tehetségvizsgálatok eredményeinek értelmezése és problémás esetek kapcsán.
  9. Pedagógus-pszichológus kettős vezetésű szakkörök indítása; például művészeti nevelés és művészetterápia, drámapedagógiai és egyéb fejlesztési területeken.
  10. Az SNI-s, BTM-es és egyéb hátrányokkal küzdő tehetségek esetében külön figyelem a kettős különlegességre, és ennek következményeire; például önértékelési és teljesítményproblémák, az adaptív és maladaptív kompenzációk torzító hatása, a tehetségmegjelenés gátjainak kezelése terén.
  11. Az egyenlő hozzáférés elősegítése a különböző hátrányokkal küzdő tehetségek számára; például külön figyelem és tanácsadás erre a tehetségprogramok kidolgozásában és a programokba való bekerülésben.
  12. A tehetséggondozási folyamatban kialakuló konfliktusok kezelése, például a gyermek–szülő, szülő–tehetséggondozó, intézmény–család vagy intézmények közötti közvetítés, problémamegoldás.

Iskola- és óvodapszichológia

Szabó Éva cikke az iskola- és óvodapszichológusok fontos szerepére és munkájuk sokszínűségére, jelentőségére hívja fel a figyelmet. Megyénkben járásonként eléggé eltérő az ilyen irányú állások lefedettsége. Tagintézményeink munkatársai támogatják, sokszor pedig hiányolják a köznevelési és közoktatási intézményekben a pszichológusok alkalmazását. A velük való közös munka, projektek és szakmai teamek a gyermekek, tanulók ellátását és megsegítését jóval hatékonyabb szintre emeli.

http://www.mipszi.hu/cikk/130318-pszichologus-iskolaban